VADKÁRBECSLÉSI ELJÁRÁS

Működési területemen (a Komárom-Esztergom Megye keleti térsége) alig találkoztam olyan gazdálkodóval akinek  valamely vetésében a terület vadon élő állatai kisebb-nagyobb károkat ne okoztak volna.   A területbejárások során gyakran tapasztaltam félreértéseket, felesleges vitákat a kártérítési felelősséget, a kár mértékét, stb. illetően. Mindezeket elkerülendő, jelen tájékoztatóban megpróbálom összefoglalni a vadkárok rendezésének jogszabályokban megfogalmazott rendjét.

A vadkárokért való felelősségről, a kár megelőzéséről, megállapításáról, stb. az 1996. évi LV. törvény (Vadászati törvény) V. fejezete, illetve az ennek végrehajtási szabályairól szóló 79/2004. (V.4.) FVM r. rendelkeznek. A tv. 75. § értelmében a vadkár megtérítésére az a vadászatra jogosult kötelezett, akinek a területén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek a vadászterületéről a vad kiváltott. A vadászatra jogosult (egyedi eseteket kivéve, pl. kármegosztás) a kár 5 %-ot meghaladó részét (a nettó bevételkiesés 95 %-át) köteles megtéríteni a károsultnak.

A vadkár megelőzése mindkét fél kötelezettsége! A 78. § alapján a vadászatra jogosult köteles a vad lehetőség szerinti elriasztásáról gondoskodni, a vadászati jogot a mezőgazdasági tevékenységgel összhangban gyakorolni, szükség esetén vadkárelhárító vadászatokat tartani, a földtulajdonos, földhasználó hozzájárulásával vadkárelhárító berendezéseket (kerítés, elektromos karám, magasles, stb.) állíthat fel. A 79. § szerint a föld használója köteles a vadkár elhárításában ill. csökkentésében közreműködni, károsítás vagy annak közvetlen veszélye esetén a vadászatra jogosultat értesíteni, köteles továbbá a vadállomány kíméletéről gondoskodni. A vadállomány túlszaporodása esetén állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezheti a vadászati hatóságnál. A föld használóját az előírt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a rendes gazdálkodás körét meghaladó közreműködésért ellenszolgáltatás illeti meg.

A vadkár megállapítása: A tv. 81.§ alapján a vadkár megtérítését a kár bekövetkezésétől számított 30 napon belül igényelheti a földhasználó. Az igénybejelentést mindenképpen írásban célszerű megtenni, mivel az eljárás esetleges későbbi szakaszában ennek ténye nem bizonyítható. Bizonyos kártípusoknál (kora tavaszi taposás, rágáskár, kukoricában vetést követő túráskár, napraforgóban virágzás előtti rágáskár, stb.) célszerű előzetes kárszemlét kérni, mivel az ezek miatt bekövetkezett terméskiesés a betakarítás előtti kárbecslésnél nem állapíthatók meg. A vadkár megállapítását meghatározott szakirányú képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakértő (igazságügyi kárszakértő, vagy a megyei vadászati hatóságnál nyilvántartott kárszakértő) végezheti. Amennyiben a felek a szakértő személyében nem tudnak megegyezni, úgy közös kérelmükre a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője rendel ki kárszakértőt. A kár becslését a bejelentéstől számított 8 napon belül el kell végezni. A kár felméréséről a szakértő jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza a szakértő és a felek megnevezését, a szakértő helyszíni megállapításait, a kár mértékét, a kármegelőzési kötelezettségek teljesítésének módját, az érintett felek észrevételeit, stb.  A jegyzőkönyvet a kárszakértő haladéktalanul köteles megküldeni az illetékes jegyzőnek, aki a kárszakértői vélemény alapján a felek közt létrejött egyezséget, vagy annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja, és az eljárást lezárja. Az a fél, aki a jegyző által kirendelt szakértő kármegállapítását nem fogadja el, a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 30 napon belül polgári peres úton kérheti a kár megállapítását. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár!

Hauszknecht Ádám

Kamarai Tanácsadó

Vadkárszakértő

Agrárkamarai közlemények

I. NITRÁT ADATSZOLGÁLTATÁS

Tisztelt Gazdálkodók! A mezőgazdasági termelők jogszabályban meghatározott körének az előző gazdasági évre vonatkozóan (2010.09.01-2011.08.31.) nitrát adatszolgáltatási kötelezettségnek kell eleget tenni. Az adatszolgáltatás határideje 2011.12.31. A határidőre való teljesítés elmulasztása bírság kiszabását eredményezheti!

Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet alapján adatszolgáltatásra kötelezettek:

1. A magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartással (baromfi esetében 3 számosállat, vegyes állattartás esetében 5 számosállat) foglalkozók. A számosállat meghatározásánál az alábbi szorzókat kell használnunk:

2. A nitrát érzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatók. A nitrát érzékeny területek blokk szinten történő lehatárolását a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet tartalmazza. A nitrát érzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak be kell tartaniuk a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait.

A nitrát adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodók az adatszolgáltatást papíralapon, vagy az ügyfélkapun keresztül elektronikus formában is benyújthatják.

Papíralapon az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 6. számú melléklete szerinti adatlapot kell kitölteni, és azt postai úton mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak (Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság: 2890 Tata, Új út 17.) megküldeni.

Az elektronikus kitöltő felület az MgSzH honlapján, az ügyfélkapus azonosítást követően elérhető.

A nitrát érzékeny blokkok beazonosításában, valamint az adatlap értelmezésében és kitöltésében a kamarai tanácsadók segítséget nyújtanak.

Hauszknecht Ádám

Kamarai Tanácsadó

30/226 9479

II. MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐK ADÓZÁSÁNAK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

A magánszemély az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből háromféle módszer szerint állapíthatja meg a jövedelemét.

1. Lehetősége van a 10 százalék költséghányad alkalmazására, ha nem kíván költségeivel tételesen elszámolni. A bevétel része a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is. (A bevétel 90 százaléka a jövedelem.)

2. Választhatja a tételes költségelszámolást is. Ekkor költségként a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és bizonylattal igazolt kiadás, továbbá a korábbi évekről áthozott veszteség vehető figyelembe, valamint folytatható a már megkezdett értékcsökkenési leírás elszámolása. Az igazolt költségeken felül a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő (8.000 Ft alatti éves árbevétel) a korrigált bevételének 40 százalékát – igazolás nélkül – kistermelői költségátalány címén elszámolhatja költségként. Ebben az esetben a tárgyévi veszteség elhatárolására nincs lehetőség.

3. A mezőgazdasági kistermelő átalányadózása: A mezőgazdasági kistermelő az átalányadózást is választhatja a tevékenysége és az adóév egészére az őstermelésből származó jövedelme megállapítására. A tevékenység megkezdésének évében az átalányadózás választásáról az őstermelői igazolvány kiváltásakor lehet nyilatkozni. Amennyiben a mezőgazdasági kistermelői tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat a magánszemély, az átalányadózást mindkét tevékenységre nézve külön-külön választhatja. Az egyes tevékenységekből származó bevételek nyilvántartását ilyen esetben is egymástól elkülönítve kell vezetni. Átalányadózás esetén a kistermelésből származó bevétel 15 százaléka számít jövedelemnek, illetőleg a bevételnek azon részéből, amely élő állat és állati termékek értékesítéséből származik, 6 százalékot kell jövedelemnek tekinteni. Az így megállapított jövedelmet 27 %-kal kell növelni. Az átalányadóra vonatkozó szabályok szerinti adózónak a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie. Az átalányban megállapított jövedelem az összevont adóalap része lesz, tehát a 2010. évtől e jövedelem nem tartozik a különadózó jövedelmek körébe.

Őstermelői adókedvezmény:

A tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányadot választó mezőgazdasági őstermelőt – amennyiben az adóévben az összevont adóalapja a 7 620 000 forintot nem haladja meg – az őstermelői tevékenységből származó jövedelme utáni adó összegéből legfeljebb 100 ezer forint adókedvezmény illeti meg, amely „agrár de minimis” támogatásnak minősül. Amennyiben az összevont adóalapja a 7 620 000 forintot meghaladja, akkor a legfeljebb 100 000 forintból a felettes rész 15 százalékát meghaladó rész vonható le adókedvezmény címén. Az adókedvezmény akkor érvényesíthető, ha az őstermelő a regisztrációs számát is feltünteti az adóbevallásában. Amennyiben az őstermelői tevékenységre tekintettel érvényesíthető adókedvezmény összege nem éri el a 100 ezer forintot, és e jövedelme mellett más összevonás alá eső jövedelme is van a magánszemélynek, úgy a könyvelőnek szabályszerű bizonylattal kifizetett díj őstermelői jövedelemmel arányos részével az őstermelői adókedvezményt 100 ezer forintra kiegészítheti.

Hauszknecht Ádám

Kamarai Tanácsadó

30/226 9479

III. A MEZŐGAZDASÁGBAN FELHASZNÁLT GÁZOLAJ JÖVEDÉKI ADÓJÁNAK VISSZAIGÉNYLÉSE

A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszaigénylésére 1998. óta van lehetőségük a gazdálkodóknak. A visszaigénylés feltételeit a 216/1997 (XII.1.) Kormányrendelet, 2008-tól a pedig a 341/2007. (XII.15.) Kormányrendelet szabályozza. A visszaigényelhető összeg mértéke, az adott művelési ágban munkaműveletenként meghatározott gázolaj felhasználás jövedéki adójának 80 %-a (jelenlegi mértéke 77,88 Ft/liter).

2008-ig az egyes termelési ágazatokban évente elszámolható üzemanyag maximális mértéke a következő:

2008. évtől az elszámolható üzemanyagnorma valamennyi művelési ágban 97l/ha, mely gyümölcsös művelési ágban „de minimis” támogatás formájában, külön igénylés útján kiegészíthető. Fontos változás, hogy a tehénlétszám alapú gázolaj-támogatás 2008-tól megszűnt!

A bevallást (visszaigénylést) a területileg illetékes NAV Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságához, elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kell benyújtani (megyénk esetében a pontos cím: 8002 Székesfehérvár Pf. 33.), a VPOP honlapjáról (www.vam.gov.hu) is letölthető J04 sz. nyomtatványon. Az adózás rendjének szabályai szerint a „gázolaj-támogatás” 5 évre visszamenőleg igényelhető. 2008. évet megelőzően a bevallást tárgyhót követő 15 nap után lehetett benyújtani, ezt követően az igénylés I. félévre 07.15-től,  III. negyedévre 10.15-től, IV. negyedévre 01.15-től lehetséges.

A bevalláshoz az alábbi mellékletek csatolandók:

- Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának igazolása, a Körzeti Földhivatal által kiadott földhasználati lap alapján.

- Megművelt területek listája (hrsz., terület, tulajdonos neve, lakcíme, adóazonosítója feltüntetésével).

- Munkaműveleti összesítő: hrsz, terület, kultúra, elvégzett munkaművelet megnevezésével.

- Az üzemanyag felhasználását igazoló gázolaj-, vagy bérmunka- számlák. Fontos! A számlákon a vevő adóazonosítójának feltüntetése is kötelező! A bérmunkaszámlákon munka műveletenként szerepeltetni kell a felhasznált gázolaj mennyiségét és értékét!

A bevallások kitöltésének segítésében a Magyar Agrárkamara ügyfélszolgálati tanácsadói rendelkezésükre állnak. 

Hauszknecht Ádám

Kamarai Tanácsadó

30/226 9479

IV.  FÖLDHASZNÁLAT BEJELENTÉSE

A földhivatal az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról önálló nyilvántartást vezet, amelynek alapja a közhiteles ingatlan-nyilvántartás. Aki szerződés alapján termőföldet használ, a termőföld saját tulajdonában vagy közeli hozzátartozója tulajdonában vagy más jogcímen rendelkezése alatt áll, és annak területe - a földrészletek számától függetlenül - az egy hektárt meghaladja, köteles a szerződést annak megkötésétől számított harminc napon belül a földhivatalhoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtani. Erdő művelési ágú földrészletek használatát nem kell bejelenteni a földhivatalhoz. A bejelentés a földhivatal által rendelkezésre bocsátott, kitöltött földhasználati bejelentési adatlap benyújtásával személyesen vagy postai úton teljesíthető. A földhivatal a földhasználót a hivatalból nem pótolható adatok bejelentésére felhívja.

A földhasználati bejelentés mellékletei

• Bejelentési adatlap (a tulajdonos aláírásával)

• Haszonbérleti, vagy egyéb szerződés

• Amennyiben nem az elő-haszonbérletre jogosult a szerződő, úgy a haszonbérleti ajánlat kifüggesztését tanúsító, jegyző által aláírt dokumentum is szükséges.

• 6000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetése (új bejegyzés esetén)

• Vázlat a terület földrészleten belüli elhelyezkedéséről, ha a használat nem a teljes földrészletre terjed ki.

Ha a használat felmondással vagy a felek megegyezésével szűnik meg, a bejelentéshez az írásbeli felmondást vagy a közös megegyezést tartalmazó okiratot is mellékelni kell.

A földhasználati nyilvántartás tartalma

• a földrészletek ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi száma,

• alrészlet,  hektárban a terület nagysága,

• aranykoronában a termőföld értéke,

• a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek használójának

• nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét, telephelyét),

• magánszemély földhasználó természetes személyazonosító adatait,

• a használat jogcímét (haszonbérlet, feles bérlet, szívességi földhasználat, részművelés),

• határozott időre kötött szerződés esetén a használat időtartamát.

Földhasználati bejelentés elmulasztása, bírság

A földhasználati szerződés bejelentésének elmulasztása a szerződés érvénytelenségét vonja maga után. A szerződés benyújtását, illetve a bejelentést elmulasztó földhasználót a földhivatal bírsággal sújtja, aminek mértéke a földvédelmi bírság kétszereséig terjedhet. A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás. Ha a földhasználó (tulajdonos, vagyonkezelő) a használat bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a földhivatal bírsággal sújtja, egyben kötelezi a bejelentés pótlására. Ugyanígy kell eljárni, ha a szerződés vagy bejelentés nem tartalmazza a bejelentéshez szükséges és hivatalból nem pótolható adatokat, s az azok pótlására való felhívásnak a földhasználó határidőn belül nem tesz eleget. A bírság legmagasabb összege:

• családi földhasználat esetén az aranykorona-érték ezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg,

• egyéb jogcímen történő földhasználat esetén a szerződés alapjául szolgáló földterület aranykorona-értéke kétezerszeres szorzatának megfelelő forint összeg.

Anyag PDF-ben.

Eszköz beszerzés

Máriahalom Község Önkormányzata számítástechnikai eszközöket vásárol a Közösségi térben kialakított Számítástechnika terembe.
Hat komplett számítógép, TFT monitorral.

Leírás:
HP DC 5700 PC, a szép design igen robosztus belső.
Intel Core 2 Duo E6300 processzorral .

EIZO FlexScan L568 17" LCD monitor

Képek Máriahalomról

Friss képek a Galériában!